ha megnyitod a szíved: Firkálmányok

köszöntő

Tudjátok, vannak az életben elképesztően hülye, mégis kikerülhetetlen dolgok. Gáz képek, amiket mások töltenek fel rólatok, vagy mikor a reggeli fogmosás után fogkrémes szájjal mész suliba/dolgozni, a kínos pillanat, mikor azt hiszed, senki nem lát, és pizsamában, kócos hajjal, iszonyat hamisan énekled a kedvenc számodat, aztán rádöbbensz, hogy mégsem vagy egyedül... Azt hiszem, a blogos üdvözlőszövegek írása is ebbe a kategóriába tartozik. Vannak ezek az íratlan szabályok vagy mik. Órákat agyalsz a megfelelő köszönésen, mert természetesen üdvözölni kell az olvasó(i)dat, akkor is ha amúgy telibe szarnak rá, aztán próbálod pár mondatban minél hatásvadászabban összefoglalni, hogy miről fog szólni a blogod, ami úgyszintén senkit nem érdekel, írsz még pár tök érdektelen dolgot, esetleg beszúrsz a szöveg mögé/elé/akárhova egy gusztustalanul elcsépelt idézetet az életről, hogy milyen szar, vagy épp milyen csodálatos, attól függ melyik véglet vagy, majd ezt követően még ezernyi ilyen dolgot csinálsz. Közben meg reménykedsz, hogy nem ijesztesz el senkit, és három másodperc alatt a te blogod válik mindenki legkedvencebb olvasnivalójává, te pedig istenkirálycsászárrá avanzsálsz.
Én ezt most kihagynám. Bocsesz.

ha megnyitod a szíved

Firkálmányok

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

követők